Nem minden baj, ami bajnak látszik
Valentin napkor beszéltem a barátnőmmel, aki sírt a telefonban.
Ha most a Valentin nap miatt egy szerelmi drámára gondolsz, akkor tévedsz. Bár dráma az volt, de egészen más miatt.
Barátnőmmel közölte a főbérlője, hogy 2 hete van kiköltözni abból az albérletből, amit már hosszú évek óta bérelt.
„2 hét??” –kiáltottam fel. „Na menjenek a fenébe, nem kell 2 hét alatt kiköltöznöd, vedd csak elő azt a szerződést, általában 30 nap felmondási idő szokott lenni” – kiáltottam indulatosan.
„Á” – mondta lemondóan – „itt voltak nemrég, és aláírtam, hogy a hó végére kiköltözöm. Megértem őket is, jön az ellenőrzés, évek óta nem fizettek adót, és nem szeretnének bajba kerülni.”
Paff!
Hát csak az volt a ciki meg a gáz, hogy:
Hol talál 2 hét alatt normális, rendes albérletet?
A lánya a közeli óvodába jár.
A munkahelye ott van a közelben.
A férje pedig nem tud hazajönni Németországból, így egyedül kell költöznie.
Plusz ugye 1 havi albérleti díjat és 2 havi kauciót is ki kell pengetni csak úgy hirtelen.
Nos, a következőket mondtam neki:
„Fel a fejjel, anyám! A mostaninál csak jobbat kapsz. Ez már eléggé lepusztult, lelakott, lesz helyette szép lakásod. Albérlet meg most sok van, meglásd, válogatni fogsz köztük.”
Minden így is lett. Következő nap megvette a Déli Aprót, kinézett egy közeli albérletet. Mikor felhívta a tulajt, kiderült, hogy szegről végről ismeri is. A lakás pár utcányira volt az előzőtől. Valamivel nagyobb, van konyha is, nemcsak főzőfülke, erkély is van, és sokkal szebben néz ki, mint a korábbi, amire már nagyon ráfért egy alapos esztétikai felújítás.
Ráadásul többe se került az előzőnél. Így meg is állapodtak.
Költözni, pakolni segítettek a barátok.
Tényleg jól járt vele a barátnőm, most sokkal szebb otthona van.
Nos, ez a történet egy példa arra, hogy jön egy nagy probléma, egy nagy baj, egy kétségbe ejtő helyzet, és milyen jól ki lehet jönni belőle.
Legyen ez vigasztalás mindenkinek, aki felett most csapkodnak a hullámok vagy villámok, hogy sokszor valami sokkal jobb lesz a végeredmény.
Ismerek személyt, akit elbocsátottak, utána pedig lett olyan munkahelye, ahova szeret bejárni, ellentétben a korábbival. Más nem kapott állást, elköltözött egy másik városba, és munkanélküliség helyett most a korábbinál háromszor több fizetést kap. Van, akit a párja elhagyott, aztán megtalálta azt az embert, akivel igazán boldog, nem úgy, mint korábban. Sorolhatnám még.
Arra kérlek, ha tudsz egy biztató történetet, akár Veled esett meg, akár mással, írd le nekünk, segítesz vele. Mindannyiunknak szükségünk van a reményre, hogy a rossz az átmeneti, jönni fog a jó is.
